amerikai némafilm

rendező: Edwin s. Porter

forgalmazó: Edison Manufacturing Company

 

 Az első western film, többjelenetes, akció dús, kézzel színezett kópiák.

 Az első jelenetben két bandita betör egy távíróhoz, és hamis üzenet átadására kényszerítik a fickót, majd megkötözik és otthagyják. A vonat az üzenet hatására eltér az eredeti menetrendtől, megáll – egy talán szénfeltöltő állomásnál, nem nagyon értek hozzá, ezt valljuk be – és a rablók ezt a pár pillanatnyi elidőzést kihasználják, hogy felugorjanak a masinára. Először a széfhez siet, amit az őre sietősen bezárt, és eldobta a kulcsot, de némi dulakodás és robbantgatás árán megszerzik a széf tartalmát, és még pár pénzeszsákot is magához öleltek.

 Majd leszerelik a masinisztákat, és megállítják a vonatot, ketten a csapatból lecsatolják a vezetőfülkét, a többiek leszállíttatják az utasokat, és elveszik ékszereiket. Aki menekülni próbál, azt lelövik. Felugranak a mozdonyra, és még egy darabon elvitetik magukat, ahonnan aztán lovon menekülnek tovább. Időközben a távíró összeszedi magát – egy kisgyerek rátalál és el is oldozza – és segítséget kér.

 A következő jelenetben egy csapat, vélhetőleg a törvény szolgálatában álló férfiú táncol egy mulatóban, de ahogy beérkezik a segítségkérés, és mindenki elsiet. Ezután jön a nagy üldözéses jelenet, és tűzharc, mely során a seriff bandája lelövi a rablókat. A legutolsó képen azonban pont a egyik rablót látjuk, amint egyenesen a kamerába néz, és egy párat a közepébe lő. Anno ez biztos sokkoló volt.

 Ez tehát egy nagy vonatrablás története 12 percben.

 

Ha kíváncsiak vagytok rá, itt megnézhető.